Mikszáth hindi nyelven
Több mint egy évtizede ülteti át közvetítőnyelv nélkül hindi nyelvre a magyar irodalmat Indu Mazaldan professzorasszony, akinek eddig tíz műfordításkötete jelent meg Mikszáth Kálmántól Kosztolányi Dezsőn és Márai Sándoron át Szabó Magdáig és Kertész Imréig.
- Véletlenül kerültem a magyar nyelv közelébe. A Delhi Egyetemen angol irodalmat tanítok immár 40 éve. Az egyetemen működik magyar tanszék, 1992-ben kíváncsiságból beültem egy órára, és ott ragadtam. Megfogott a nyelv szépsége, és szorgalmasan tanultam Köves Margit tanárnőtől. Sikerült az év végi vizsgám, de úgy éreztem, hogy kevés a heti három óra, ezért ösztöndíjjal Budapestre jöttem a Nemzetközi Előkészítő Intézetbe, ahol Nagy Ágnes folytatta tanításomat. Nem csupán a nyelvre oktatott, hanem megismertette velem a magyar kultúrát, életformát és szokásokat is - idézte föl a kezdeteket a műfordító az MTI-Pressnek.
1999-ben elment a debreceni nyári egyetemre, és ott határozta el, hogy megpróbálkozik a magyar irodalom hindire fordításával. - Nehéz a magyar nyelv, ugyanakkor furcsa, hogy közel áll a hindihez, sok a hasonló kifejezés a két nyelvben, könnyű átültetni a magyar mondatokat - jegyezte meg.
A két nyelv főnévragozási rendszere hasonlít egymásra, a hindi is névutót használ és a szó végére teszi, mint a magyar: például szoba-szobában. Többszörösen összetett mondatokat használ a magyar és a hindi is, laza szerkezetben, ezért érzi úgy Mazaldan, hogy viszonylag egyszerű dolga van a magyar mondatokkal. - A képi kifejezések, metaforák is jellemzők mindkét nyelvre. Mikszáth Kálmán parlamenti mamelukokról ír, ezt hindire a csamcsa - hízelgő - szóval fordítottam - hozta fel példaként.
- Az indiai és a magyar paraszti életforma, a tempó, a kiszámolós gyermekjátékok is hasonlóak, például a gullídandá és a magyar botocskás játék, a pilincka. Móricz Zsigmond jegyezte le egyszer, hogy filmhíradóban indiai parasztokat látott, és olyan volt számára, mintha egy magyar falu életét látná. Mikszáth Kálmántól eddig csak elbeszéléseket fordítottam, és nem kellett magyaráznom semmit, mert nincs nagy különbség a két ország falusi életében, mindig megtalálom a párhuzamokat a hindi nyelvben - fűzte hozzá. Elmondta, hogy az első magyar irodalmi mű, amelyet segítség nélkül elolvasott, az Móricz Zsigmond Hét krajcár című novellája volt. A legelső fordításai mégis magyar szerelmes versek voltak, a népdaltól a modernekig. A kötet Prem raag (Szerenád) címmel jelent meg.
Az indiai olvasó megismerhette fordításában Kaffka Margit Színek és évek, Kosztolányi Dezső Pacsirta, Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek, Kertész Imre Sorstalanság, Szabó Magda Az ajtó című regényét, de Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmese című gyűjteményéből is készített válogatást. Kiadásra vár Dragomán György A fehér király című regénye és egy újabb Mikszáth-antológia - árulta el. Közlése szerint nem használ lábjegyzeteket a regényekben, mert egyrészt indiai olvasói jól ismerik az európai történelmet, irodalmat, másrészt a lábjegyzet megtörné a történet lendületét - és különben is olyan regényeket fordít, amelyek az emberi érzelmekről szólnak, azokhoz pedig nem kell magyarázat.
- Nagyon szeretem Kosztolányi Dezső írásait. Most az Édes Anna című regényének fordítására készülök. Biztos vagyok benne, hogy a történet nagyon fog tetszeni az indiai könyvbarátoknak is - jegyezte meg Indu Mazaldan, akinek első neve, az Indu hindiül Holdat jelent.
